Természeti
Jézus lábnyoma
Délhegy mezejének a szélén létezik egy nagy lapos kő, amelyben a hiedelem szerint Jézus lábának és botjának (egyesek szerint a szamár patájának is) nyoma látható.
A régi öregek úgy tartották, hogy amikor Jézus a földön járt, itt maradt a lábnyoma, amelyből sosem szárad ki a víz. Ezért kérte sok beteg, hogy ebből a vízből vigyenek nekik, a gyógyulás reményében.
Délhegy
Az 1695 méteres magasságával a Délhegy a környék legimpozánsabb hegycsúcsa.
A Délhegy csoport a Görgényi havasok legdélibb csoportja, amely a Keleti Kárpátok nyugati vulkanikus vonulatának részét képezi.
Geológiai felépítésében uralkodó jellegűek az andezitek különféle típusai. Felszínén a hajdani kráterek erodálódtak, szélein pedig lejtős lávafennsíkokat figyelhetünk meg.
Maros
Csomafalva területén a Maros törésvonala mentén számos borvízforrás figyelhető meg.
A legtöbb víz a Maros csomafalvi szakaszán tavasszal folyik le, amely elegendő vízmennyiséget jelentett régen a tutajozás kialakulására, ugyanakkor egy szivattyúállomás építésére is. Ez utóbbi szolgáltatta az ipari vizet Gyergyószentmiklós számára.
Hajdan fűrészmalmok és lenáztatók is létesültek a Maros mentén.
Ennek a fontos folyónak élővilágát a Felsőnyírkerti tanösvény mentén figyelhetik meg a Csomafalvára látogatók.
Borvíz
A falu borvízkútjairól híres, azt tartják, itt minden ásónyomra borvíz tör fel. Ez a jelenség az utóvulkanikus működéssel magyarázható, a község a régi vulkán, a Délhegy lábánál fekszik. Csomafalva borvizei az ásványvizek sajátos fajtáját képezik, legtöbbjük nem sorolható a tuljdonképpeni ásványvizek osztályába, mivel sótartalmuk nagyon alacsony. Gyógykezelésre kevésbé használják (napjainkban a Feredő vize alkalmas erre a célra), inkább ivóvízként hasznosítják.
A csomafalvi borvizet 25 évig szállították korondi korsókban Gyergyószentmiklósra, hogy ott elcseréljék. A víz kiszállításából nyolc ember is megélhetett, mivel naponta 2000 liter vizet tudtak széthordani.
Valutaárfolyamok
- EUR:
- 4.97 RON
- USD:
- 4.77 RON
- HUF:
- 1.21 RON